A lupus általában szisztémás lupus erythematosusra (SLE) utal, egy olyan autoimmun betegségre, amelyben az immunrendszer szinte bármely szervben megtámadja a saját szöveteket. A lupust a "nagy utánzónak" is nevezik, mivel sok más betegséget utánozhat - érintheti a bőrt, ízületeket, vesét, szívet, tüdőt, vérsejteket és az agyat. A betegséget súlyosbodási (aktív) és nyugalmi időszakok jellemzik. A tünetek széles skálája és a lehetséges szövődmények miatt (például lupus okozta veseelégtelenség) ez a betegség az immunrendszer legsúlyosabb betegségei közé tartozik.
A lupus tünetei nagyon változatosak lehetnek, de jellemzően a következőket foglalják magukban:
- Bőrelváltozások: jellegzetes pillangó alakú kiütés az arcon (az orron és az orcákon), fényérzékenység (fokozott napfényreakció), kiütések a test bőrén.
- Veseproblémák: a lupus nephritis lábduzzanatot, magas vérnyomást és fehérje megjelenését okozhatja a vizeletben.
- Fáradtság és láz: krónikus fáradtság, gyengeség és időnként enyhe láz.
- Veseproblémák: a lupus nephritis lábduzzanatot, magas vérnyomást és fehérje megjelenését okozhatja a vizeletben.
- Egyéb: Mellkasi fájdalom légzéskor (pleuritis vagy pericarditis – a tüdő- vagy szívburok gyulladása), fejfájás, zavartság vagy egyéb neurológiai panaszok.
A lupus pontos oka még nem teljesen tisztázott. Genetikai hajlam és olyan kiváltó tényezők, mint a fertőzések, napfény vagy stressz, az immunrendszer saját sejtekkel szembeni toleranciájának elvesztéséhez vezethetnek. Az SLE-ben autoantitestek képződnek, amelyek immunokomplexeket alkotnak és krónikus gyulladást okoznak különböző szövetekben. Ennek következtében szövetkárosodás alakul ki, ahol az oxidatív stressz tovább súlyosbítja a károsodást - a gyulladás szabadgyököket termel, amelyek károsítják a szervek sejtmembránjait (például a vesében). Az immunológiai egyensúlyzavar központi szerepet játszik: a túlzottan aktív és "összezavarodott" immunrendszer az egészséges sejteket is megtámadja, miközben a szervezet külső fertőzésekkel szembeni védekezőképessége csökkenhet az immunrendszer kimerülése miatt.
Természetes támogatás a szervezetnek
A lupusban szenvedő emberek gyakran keresnek módokat arra, hogy táplálkozással csökkentsék a gyulladást és erősítsék szervezetük ellenállóképességét. A tönkölybúza többféle előnnyel járhat. Antioxidánsai (E-vitamin, C-vitamin, szelén, flavonoidok) segítenek semlegesíteni az oxidatív stresszt, így védik a szerveket (például a vesét és az ereket) a károsodástól. A tönkölybúza tápanyagainak gyulladáscsökkentő hatása hozzájárulhat a szöveti irritáció csillapításához: például az omega-3 zsírsavak (ha jelen vannak a kiegészítőben) és a klorofill csökkentik a gyulladásos reakciókat.
A tönkölybúza zöld levének klorofillja antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik, így segíthet a fertőzések megelőzésében, ami fontos, mivel a lupus és kezelése (kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok) gyengíthetik az immunitást. A tönkölybúza gazdag kiváló minőségű fehérjékben és esszenciális aminosavakban, ami segíti a betegség által károsodott sejtek és szövetek regenerálódását. A tönkölybúza rendszeres fogyasztása biztosítja a szükséges B-vitamin komplexet (mint a B6 és folsav), amelyek fontosak a megfelelő vérkép és az immunrendszer működéséhez.
Lupusban gyakran előfordul vérszegénység vagy vashiány a krónikus betegség miatt - a tönkölybúza vas- és réztartalmával segíthet javítani a vérképet. Továbbá, a tönkölybúza rostjainak köszönhetően javul az emésztés és a tápanyagok felszívódása, ami erősítheti a szervezetet, mivel a lupusos betegek néha súlyt veszítenek és tápanyaghiányban szenvednek a betegség súlyos epizódjai során. Összefoglalva, a tönkölybúza segíti a lupusban szenvedő szervezetet a gyulladás leküzdésében, védi a sejteket az oxidatív károsodástól és hozzájárul a szervezet általános ellenállóképességéhez.