A pszoriázis autoimmun jellegű, krónikus bőrbetegség, amely a bőrsejtek felgyorsult cseréjéhez vezet. Normál esetben a bőrsejtek körülbelül egy hónap alatt érnek meg és válnak le a felszínen, míg pszoriázisban ez a ciklus mindössze néhány napig tart. Ennek következményei a megvastagodott, vörös területek, amelyeket ezüstös pikkelyek borítanak – a pszoriázisos plakkok. A pszoriázis érinthet korlátozott bőrfelületeket vagy lehet kiterjedt, a bőrön túl pedig a körmöket és az ízületeket is (pszoriázisos arthritis). Súlyos betegségnek tekintik az életminőségre gyakorolt hatása (látható elváltozások, viszketés, fájdalom) és a társbetegségek kockázata miatt.
A pszoriázis tünetei:
- Bőrtünetek: vörös, kiemelkedő elváltozások pikkelyekkel fedve (leggyakrabban a könyökön, térden, fejbőrön, deréktájon). A pikkelyek fehérek vagy ezüstösek, és folyamatosan hámlanak. Súlyos esetben az elváltozások berepedhetnek és vérezhetnek.
- Viszketés vagy fájdalom: egyes betegeknél az elváltozások viszketnek vagy égő érzést okoznak, míg másoknál az esztétikai problémán kívül nem járnak kellemetlenséggel.
- Körömelváltozások: pontszerű bemélyedések a körmökön, megvastagodás vagy morzsalékosság, a köröm leválása a körömágyról.
- Pszoriázisos arthritis: ízületi fájdalom, duzzanat és merevség, leggyakrabban az ujjak és a lábujjak ízületeiben, olykor a térdben – a pszoriázisos betegek akár 30%-ában is előfordulhat.
A pszoriázis a túlaktivált immunrendszer következménye, amely tévesen megtámadja az egészséges bőrsejteket, és gyulladást indít el. A genetika jelentős szerepet játszik (gyakran halmozódik családokban), a kiváltó tényezők lehetnek fertőzések (pl. a streptococcus guttált pszoriázist okozhat), stressz, hideg éghajlat, bőrsérülések (Köbner-jelenség) vagy bizonyos gyógyszerek. Kulcsfolyamat a krónikus gyulladás, amelyet T-limfociták és citokinek közvetítenek (különösen TNF-alfa, 17-es és 23-as interleukin), és a keratinociták felgyorsult proliferációját okozza. Ez a gyulladás nem korlátozódik a bőrre – emelkedett gyulladásos markerek mutathatók ki a vérben, ami magyarázza, hogy a pszoriázis miért növeli a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Oxidatív stressz is kimutatható a pszoriázisos elváltozásokban; a sejtek gyors osztódása és a gyulladás szabadgyök-képződéshez vezet, és igazolt, hogy a pszoriázisos betegeknek alacsonyabb az antioxidáns vitaminok szintje a bőrben. Az immunológiai egyensúlyzavar a pszoriázis lényege: a szervezet túlzottan reagál, és akkor is fenntartja a gyulladást, amikor nem kellene.
Természetes támogatás a szervezetnek
A helyi kezelések és a bőrgyógyász által felírt gyógyszerek mellett az étrend befolyásolhatja a pszoriázis lefolyását. A tönköly több okból is ajánlott a pszoriázis elleni gyulladáscsökkentő diéta részeként. Először is, a tönköly jó forrása a szelénnek – a szelén olyan nyomelem, amelynek hiánya a pszoriázis súlyosbodásával hozható összefüggésbe. A szelén a glutation-peroxidáz enzim alkotóeleme, amely segít a hidrogén-peroxid eltávolításában és a bőrsejtek oxidatív károsodás elleni védelmében. A szelén bevitelével erősítjük a bőr antioxidáns védelmét.
A tönköly cinket és E-vitamint is tartalmaz, két fontos tápanyagot a bőr egészségéhez. A cink elősegíti a sebgyógyulást és szerepet játszik a bőr immunválaszának szabályozásában, míg az E-vitamin csökkenti a gyulladást és a viszketést, javítja a bőr belső hidratáltságát. Emellett gyulladáscsökkentő hatásokkal bír – nem közvetlenül, mint egy gyógyszer, de a finomított szénhidrátok tönköllyel való helyettesítése csökkenti az inzulin és a leptin szintjét, amelyek magas szinten elősegíthetik a gyulladásos folyamatokat. A tönköly poliszacharidjai képesek modulálni a bél immunválaszát, és vannak bizonyítékok arra, hogy az egészséges mikrobiom és az úgynevezett „áteresztő bél” szindróma elkerülése segíthet a bőrbetegségekben.
A tönköly bevezetése az étrendbe segít a testsúly kontrolljában és a méregtelenítésben – mivel a pszoriázis összefügg az elhízással és a máj terhelésével (gyógyszerek, toxinok), a tönköly rostjai hozzájárulnak a káros anyagok kiürítéséhez és a normál zsíranyagcsere fenntartásához. A zöld tönkölylében található klorofill szintén jó hírű, a bőrnek kedvező hatású – antibakteriális módon hat (kisebb a kockázata a viszketés miatt megsértett bőr másodlagos fertőzéseinek), és segít a vér „tisztításában” a toxinoktól, amit a hagyományos gyógyászat a bőrbetegségek csillapítása szempontjából hasznosnak tart.
Összességében a tönköly hozzájárulhat a pszoriázisos fellángolások gyakoriságának és súlyosságának csökkentéséhez, javíthatja a bőr állapotát, és akár a betegek szívét és ereit is védheti (ami fontos, mert a pszoriázis kardiovaszkuláris kockázattal jár). A tönköly mellett természetesen javasolt bőséges folyadékbevitel, az omega-3 zsírsavak egyéb forrásai (lenmag, hal) és friss zöldségek fogyasztása a lehető legjobb gyulladáscsökkentő hatás eléréséhez.